Ha a linképítés és a SEO halott, mi szeretjük a zombikat

Évek óta olvassuk, hallgatjuk, hogy a linképítés és úgy általában véve a SEO halott. Mondják ezt a laikusok és az online marketing területén tevékenykedő szakemberek. De miéééért? – merül fel az ábeli kérdés.

Szerintünk a keresőoptimalizálás és a linképítés egyáltalán nem halott (piacvezető SEO cégként csúnya is lenne, ha nem így gondolnánk), csak mostanra jóval összetettebb, árnyaltabb lett a Google rangsorolási algoritmusa, ráadásul sokkal gyorsabban és drasztikusabban fejlődik, érzékenyebben reagál a weblapokon végbemenő változásokra. Továbbá nem mindegy az sem, hogy hogyan (ütemezés, mennyiség) és milyen (elhelyezés, linkszöveg, URL) linkek építéséről beszélünk, amikor linképítésről van szó. A régi módszereket valóban el kell felejteni.

De először is, legyünk tisztában az alapokkal: a linképítés nem azonos a SEO-val, csupán része annak!

Az őskorban (értsd: 12-15 évvel ezelőtt) többnyire elegendő volt beállítani a metaadatokat, egy-két kulcsszavas hivatkozást dobni a weboldalra valamelyik linkkatalógusból, és rövid időn belül a találati lista élén köszönthettük a domaint. Némi túlzással, ennyiben ki is merült az optimalizálás, hiszen ekkor még Magyarországon viszonylag kevés honlap létezett szegmensenként, és a cégvezetők közül sokan azt sem tudták, mi fán terem a SEO.

Aztán, ahogy egyre több weboldal született, és egyre többen kezdték el alkalmazni a tömeges linképítési stratégiákat (sorra jelentek meg a linkfarmok), a Google is finomította az algoritmusát. Mind nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a weboldalon releváns tartalom szerepeljen, és közben jöttek a büntetések a black-hat technikák alkalmazásáért is. Többek között a rövid időn belül természetellenesen sok linket kapó oldalak is eltünedeztek a találati listáról. A (link)erő sötét oldalát kedvelő weblaptulajdonosoknak és a keresőoptimalizálást végző szakembereknek meg kellett tanulniuk szabályosan játszani a SEO-pályán, ha labdába akartak rúgni az online marketing területén.

Ma már ott tartunk, hogy nem elég a keresőbarát felépítés, a releváns tartalom és a minőségi linkprofil az előrejutáshoz. A Google rangsorolási tényezői több ezer tulajdonságot figyelnek, és ezek alapján állítják össze a találati listát egy-egy keresési lekérdezésre. Ráadásul az algoritmus része lett a RankBrain névre keresztelt, a mesterséges intelligencián alapuló öntanuló komponens is, ami figyeli a felhasználói szokásokat, viselkedést, valamint mind nagyobb hangsúllyal esik latba a SERP faktorok között az EAT-t (Expertise, Authoritativeness, Trustworthiness, azaz a Szakértelem, Hitelesség, Megbízhatóság) is.

Bár természetesen a figyelt paraméterek közé tartozik a linkprofil is, a többi tényező ugyanolyan, vagy akár nagyobb prioritású is lehet egy weboldal megítélése szempontjából.

A SEO nem halt meg, csak átalakult.

Tény, hogy bizonyos technikák mostanra elavultak, és sokkal több mindent kell manapság megtenni annak érdekében, hogy a keresőben jól szerepelhessen egy weblap. Az optimalizálás sokrétű, folyamatos munkát kíván, amihez a legtöbb esetben mélyebb informatikai tudás is szükséges.

Vannak azonban olyan „szakértők”, akik továbbra is a régi iskolát próbálják követni, és kizárólag a linképítésre alapoznak. Aki rájuk bízza a munkát, az
a)    nem fog jó eredményeket elérni az optimalizálással,
b)    összeszedhet egy jó kis Google büntetést is a weblapjára.

A negatív tapasztalatok után pedig nyilván azt fogja gondolni, hogy a SEO nem működik, nem segíti őt a látogatószerzésben, és inkább más eszközökre fordítja a marketingbüdzsé ezen részét. Pedig a SEO tortából szép nagy szeletet lehet kanyarítani, ha hozzáértéssel kezeljük a szelőkést.

Hogyan zajlik a keresőoptimalizálás és a linképítés ma?

Az on-site kritériumok megszaporodtak, de erősen függ a weblap típusától (pl. egy online női magazin vagy egy kkv sportszer webshop) és a szegmenstől (pl. telekommunikációs szolgáltatások vagy egészséges életmód), hogy ezek közül mik azok, amik nagyobb súllyal esnek a latba. A Google ma már van annyira intelligens, hogy a látogató számára nyújtott információk mellett a tálalást, azaz a jó navigációt és a felhasználói élményt is érzékelje valamilyen mértékben. Vagyis nem elég informatívnak lenni, hanem ott kell tartani a látogatót a honlapon, ami változatos tartalmi elemekből felépített, és tetszetős kialakítású oldalakkal lehetséges. Ha nagy a visszafordulási arány, a honlap gyorsan eltűnhet a süllyesztőben.

Hogyan fogjunk neki?

Általánosságban elmondható, hogy az alábbi lépések, kritériumok szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan vághassunk bele az optimalizálásba:

• kulcsszókutatás: megtalálni azokat a kifejezéseket, amik nemcsak lefedik az általunk kínált termékeket és szolgáltatásokat, de emellett nagyobb volumenű keresés van rájuk, és sok látogatót hozhatnak az oldalunkra, és/vagy megtalálni azokat a longtail kulcsszavakat, amikkel szűkebb keresési volumennel ugyan, de könnyen tudunk még relevánsabb látogatókat szerezni.
• keresőbarát felépítés: URL-struktúra, navigáció, metaadatok, legújabb szabványoknak való megfelelés.
• reszponzív design: minden eszközön és felbontáson jól jelenik meg, lehet akár nagyobb mértékben eltérő design is asztali PC-re és mobilra.
• minőségi tartalom: egyedi, informatív, tagolt, jól olvasható, változatos elemekből felépülő.
• rendszeres, friss tartalmak a honlapon: hírek, blog vagy egyéb típusú, témareleváns.
• tartalommarketing: szakmai, de közérthető a laikusok számára, érdekes és jól terjeszthető a különböző csatornákon.
• közösségi médiában való aktív részvétel: Facebook, YouTube, Instagram, Pinterest, stb.
• minőségi linkek: releváns oldalakról, pl. szakmai magazinok, fórumok, saját szakmai blog, gyártó cég /anyavállalat honlapja, partner /kivitelező cégek honlapjai, nagy látogatottságú portálok, stb.

A fentiekből látszik, hogy a keresőoptimalizálás meglehetősen összetett, nagy kihívást jelentő feladat napjainkban, amihez mélyebb informatikai ismeretekre is szükség van, mert sok esetben a weboldal forráskódjában is szükséges módosításokat végezni. Ezen belül pedig a linképítés nem is önmagában tekintendő terület, hanem a tartalommarketing része. Hiszen ha egy szakmai vagy PR cikket írunk és helyezünk el valahova – vendégblogolunk –, akkor fogjuk tudni elhelyezni benne a hivatkozást. Ez pedig sok munkát és időt igényel, nem olyan gyors és „egyszerű”, mint linket beküldeni egy linkkatalógusba.

A linképítés terén a mennyiség helyébe a minőség lépett.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól minden egyéb linket felejtsünk el, azokra nincs szükség. Egy „idealizált” linkprofil-összetétel valahogy így néz ki egy site esetében:

• katalógus linkek tematikus, erős gyűjteményekből (de nem spam gyűjteményekből, és nem szabad túlzásba vinni)
• linkek szakmai oldalakról, releváns honlapokról
• tartalomban elhelyezett linkek szakmai oldalakról, releváns honlapokról
• linkek szakmai blogokból
• linkek releváns fórumtémákból
• linkek közösségi médiából (saját közösségi oldalon publikált posztokból és felhasználók általi megosztásokból, ajánlásokból)

És persze ezekhez jönnek még a belső linkek, azaz a honlapon belüli hivatkozások (menüpontok és egyéb navigációs elemek, bannerek, tartalmakban elhelyezett hivatkozások, valamint horgonylinkek), amikkel szintén hatékonyan segíthetjük az optimalizálást.

Azért azt tegyük hozzá, hogy pár szegmens és nagyon sok honlap esetében nem valósítható meg a fenti linképítési modell minden pontja, vagy nagyon eltolódnak az arányok valamelyik irányba különböző okokból, mégis lehet jó eredményeket elérni a SEO-ban.

És mi a helyzet a linkszövegekkel?

Legyenek sima URL-lel linkelő, cégneves, domain-neves és kulcsszavas linkszövegek is, valamint ezek variációi, sőt kérdések és rövidebb mondatok is! Hogy melyik típus hol és milyen arányban, az egyrészt némi gondolkodást, másrészt alapos konkurenciaelemzést igényel, de vegyünk egy példát:

Valaki megkérdezi egy fórumon, hogy hol lehet kék színű selyemsálat vásárolni jó áron, és valaki más segítőkészen ajánl neki egy webáruházat. Nyilván ezt nem úgy fogja tenni, hogy kulcsszavas szövegként beírja „kék selyemsál jó áron” és ezt alakítja linkké, hanem egyszerűen beírja a webáruház címét (domaint) vagy bemásolja a konkrét kategória elérhetőségét, esetleg a konkrét termék URL-jét.

Melyik a természetesnek tűnő ajánlás a kettő közül?

Fontos továbbá, hogy az adott kulcsszavakra legrelevánsabb aloldalak (pl. webáruház esetében a „papucs” keresőkifejezésre a „papucsok” kategória) URL-jeivel való linkelés mellett a kezdőlap is kapjon linkeket. Ha kizárólag a kulcsszavainkhoz választott, és hozzájuk igazított céloldalak kapnak linkeket, az természetellenes linkprofilt eredményez.

Néhány szó a linkértékről, linkerőről

A Google keresőmotor ma már nem csupán egy-egy link erejét és a linkek darabszámából adódó összesített linkerőt értékeli. Figyelembe veszi a linkek relevanciáját, bizalmi mutatóját, és mindezek alapján mérlegeli a spam kockázatot is.

Érthetőbben fogalmazva: ha egy weboldal túlnyomórészt megbízható weboldalakról kap linkeket, akkor maga is megbízhatónak fog minősülni. Ha pedig túlnyomórészt gyenge, rossz minőségű spam oldalakról, linkfarmokról kap linkeket, akkor a saját bizalmi értékelése is rossz lesz.

Utóbbi esetben nyilván a találati listán sem foglalhat el jó helyezéseket, nem lesz „tekintélye” a Google fogalmai szerint, márpedig aki előre akar kerülni a keresőben, annak törekednie kell a megbízhatóságra a keresőoptimalizálás során.

A nofollow címkével ellátott hivatkozásokról

Alapesetben egy hivatkozás a forráskódban így néz ki:

Ebben nincs semmilyen címke, ami a Google vagy egyéb keresőrobotok számára a hivatkozás kezelésével kapcsolatos információt tartalmazna, így ezt a hivatkozást a botok követni fogják. Viszont, ha megadjuk a nofollow értéket a rel attribútum segítségével:

akkor ezzel azt mondjuk a keresőknek, hogy ugyan hivatkozunk az adott weboldalra, de nem szeretnénk kapcsolatban állni vele, és linkerőt adni neki. Utasítjuk a keresőrobotot, hogy ne kövesse a hivatkozást.

Mikor lehet erre szükség, hol használjuk a nofollow címkét?

Például a nagyobb portálokon, valamint fórumokon a hozzászólásokban elhelyezett hivatkozások automatikusan nofollow címkével ellátva kerülnek publikálásra. A magyarázat egyszerű: a portál vagy fórum üzemeltetői szeretnék elkerülni, hogy a felhasználók linképítési célból szóljanak hozzá, és az adott oldal hivatkozásokkal legyen tele értelmes, valós hozzászólások helyett. Ugyanezen okból a Wikipédia is így működik.

A hivatalos Google ajánlás szerint a fizetett hirdetésekben (Google Ads), illetve a sajtóközleményekben is a nofollow link alkalmazása javasolt, mivel ezek nem tekinthetőek természetes hivatkozásoknak.

Akkor tehát a nofollow linkek értéktelenek SEO szempontból?

Elvileg a nofollow link nem számít, keresőoptimalizálási szempontból lényegtelen, hiszen nem ad át linkerőt. A gyakorlatban viszont mégis hasznos, mert a Google ezeket a hivatkozásokat is nyilván tartja, még ha nem is úgy értékeli őket, mint a normál hivatkozásokat.
Emellett ne felejtsük el, hogy néhány erős, jó minőségű oldalról, releváns környezetből érkező nofollow link közvetett módon is hatással lehet a SEO-ra: látogatókat hozhat (és minél nagyobb egy oldal látogatottsága, annál jobb értékelést kaphat a keresőben is). Eredetileg épp ez lenne a linképítés lényege: látogatókat hozni a weboldalra. Hiszen – ahogy fent is írtuk – a linkek valójában nem egyebek, mint ajánlások a neten.

SEO 2018, és ami mögötte van

Hosszasan lehetne még részletezni minden egyes bekezdést, és bővebben kifejteni, mi mindent kell megtanulnia és megcsinálnia ma annak, aki optimalizálásra adja a fejét. Ezt most nem fogjuk megtenni, a cikk csak annak az egyre gyakrabban felbukkanó állításnak szeretne ellentmondani, miszerint a SEO és a linképítés halott. Nem halott, épp ellenkezőleg: rohamléptekkel fejlődik, mind több és több kritériumot (és ezáltal feladatot) állítva a SEO szakemberek és online marketingesek elé. Aki nem látja ezt a folyamatot, aki nem képes lépést tartani ezzel a fejlődéssel, az lemarad, és eltűnik a találati listáról.