Előzetes ROI számítás a Google Ads kampányokban, avagy tapogatózás a sötétben
Minden cég életében rendkívül fontos a megtérülés. Azért, hogy tudatában legyél, jövedelmező módon reklámozol-e az egyes hirdetési rendszereken, a ROI számítást kell alkalmaznod. Cikkünkből megtudhatod, hogyan kalkulálhatsz a rendelkezésedre álló adatokból, illetve azt is, hogy miért nem végzünk előzetes becsléseket potenciális és meglévő ügyfeleinknek.
ROI (Return on Investment) azaz a befektetésarányos megtérülés számítása
A pénzügyi szférában a ROI azt mutatja meg, hogy a befektetett és az abból származó pénzösszeg milyen arányban vannak egymással. Ezt az értéket a leggyakrabban százalékban fejezik ki.
Marketinges szempontból némileg másképp történik a számítás. Ez esetben a hirdetési költség és a konverziókból elért nyereség arányát vizsgáljuk. Ez a nettó nyereség költséghez viszonyított aránya.
A pontos mérés gyakorlatilag lehetetlen, de a hozzávetőleges számok eléréséhez az alábbiak szerint kell számolni:
ROI: (Bevétel – Költség) / Költség*100
FONTOS! Költségként ne csak a hirdetésekre fordított forintokkal, hanem az ügynökségi díjjal és a grafikai anyagok költségével is számolj!
Egy életszerű példa a Google-től
Adott egy termék, melynek előállítási költsége 20.000 Ft, az eladási ára pedig 40.000 Ft. A Google Ads hirdetéseknek köszönhetően eladsz hat darabot. Ebből következik, hogy az összes értékesítés 240.000 Ft-ra rúg. A hirdetésekre 40.000 Ft-ot költöttél.
A hat termék előállítási költsége összesen 120.000 Ft (költség).
A hirdetési költség: 40.000 Ft (költség).
Az összes értékesítés összege: 240.000 Ft (bevétel).
(240.000 – 160.000)/160.000
= 80.000/160.000
= 0,5 -> Hogy a százalékos értéket megkapjuk, szoroznunk kell 100-zal.
Végeredmény: 50% ROI, azaz minden elköltött 100 Ft-ra 150 Ft bevétel jut.
Az előzetes ROI számítás nehézségei
Ez a számítás meglévő adatok esetén megfelelő, de sok esetben annak örülnének az ügyfeleink, ajánlatkérőink, ha ezt a százalékot a hirdetések futtatását megelőzően meg tudnánk mondani – amit örömmel megtennénk, ha lenne rá mód.
Minden esetben fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a változatos termékkör, a számunkra ismeretlen beszerzési költségek, az előre nem látható bevétel és konverziós mennyiség miatt lehetetlen pontos számítást végeznünk. Hozzávetőleges kalkulációra támaszkodni pedig olyan lenne, mint vezetői döntéseket hozni tenyérjóslás alapján.
Nem elhanyagolható az sem, hogy alacsonyabb árrés esetén egyértelműen nehezebb pozitív megtérülést, magasabb ROI-t elérni. Továbbá gondolnunk kell arra is, hogy a mérési nehézségek miatt nem követhető nyomon az összes konverzió pontos forrása, illetve a segített konverziók értékét is nehéz kiszámolni.
Fontos tisztában lennünk a ROI értékével, amennyiben profitmaximalizálás a fő cél. Az alacsonyabb értékek brandépítésnél teljesen normálisak lehetnek.
Lássuk meg a láthatatlant!
Sok konverzió valódi forrása rejtve marad a mérési rendszerek előtt. Ennek gyakran technikai okai vannak (rejtett böngészők használata, cookie-k letiltása, illetve azok törlése). Sokszor a böngészők közötti váltást sem képes lekövetni a rendszer, pedig ilyesmi sűrűn előfordul. Gondolj csak arra, amikor a felhasználó a tömegközlekedési eszközön ülve kiválasztja a megrendelni kívánt terméket mobiltelefonján, majd otthon, az asztali számítógépe előtt ülve már direkt módon keresi fel a weboldalt (nem ismételt keresést hajt végre), hogy leadjon egy újabb kattintást a hirdetésre. A rendszer ilyenkor direkt konverziónak számolja azt, ami valójában a hirdetéseknek köszönhető.
Gyakori, hogy egy kampány csupán segítő csatornaként van jelen egy cél teljesülésénél, viszont nélküle nem biztos, hogy megtörténik a termék/szolgáltatás igénybevétele. Léteznek különböző megoldások, vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy egy eszköz mennyire tölt be segítő szerepet vagy eredményez direkt konverziókat, azonban ezek pontossága is megkérdőjelezhető.
A display kampányoknál rendszeresen előfordulnak kattintás nélküli konverziók is. Itt is felmerül a kérdés: mekkora hozzáadott értéket adnak a hirdetések, tehát mekkora a szerepük a célok teljesülésében?
A fenti példákból kiindulva láthatod: nemhogy az előzetes, de még az utólagosan megszerzett adatokból származó ROI számítás se lehet igazán pontos.